Az Irving, Texas, U.S.A.-ban létező Ciszterci Kolostor elhunyt szerzeteseinek földi maradványait a dallasi temetőből az újonnan megépített mauzóleumba szándékozik átvitetni. Amennyiben ön valamelyiküknek is a közvetlen rokona, jogában van beleegyezni avagy tiltakozni az áthelyezést illetően. 

Fr. David Balas (más néven Balás László)Fr. Ralph March (m. n. Maitz Rudolf) 

Fr. Leonard Barta (Barta József)Fr. Henry Marton (Marton István) 

Fr. Placid Csizmazia (Csizmazia Lajos)Fr. Benedict Monostori (Monostori József) 

 Elhunyt Hervay Ferenc Levente O.Cist, történész. (1919-2016). Hervay atya is az 1961. évi Egyház elleni perek egyik börtönviselt áldozata volt. Gyászszertartása és temetése 12-én Zircen az apátsági templomban 11-kor kezdődik. Requiescat in Pace!

Egy vele készült videó:

Mi az obláció? 

Az obláció nem szerzetesi fogadalom, hanem Isten és a közösség előtt kinyilvánított szent elhatározás. A világi hívőknek ez a Rendhez tartozó közössége nem szerzetesi fogadalommal, hanem Isten és a közösség előtt kinyilvánított szent elhatározással vállalnak lelkiségi kapcsolódást a ciszterciekhez. Rövid jelöltidő után, „beöltözéssel” a ciszterci ruhát jelképező kis skapuláré (tiszta fehér) átadásával kezdődik el az egyéves próbaidő, a noviciátus. A beöltözéskor minden jelölt rendi védőszentet kap. A próbaév végén, ha a jelölt méltónak bizonyul, leteheti az oblációt az apát vagy annak megbízottja kezébe. Ettől kezdve a Rend lelki közösségének tagja, és a Rend kegyelmi kincseinek részese. (Ennek jeléül fehér-fekete skapulárét kap.) 

Az oblátus (ill. obláta) - a szerzetesi fogadalom példájára - hármas elkötelezettség vállalásával dicsőíti Istent:

1. életének állandó tökéletesítésével;

2. állapotbeli tisztaságával;

3. példaadó állhatatosságával. Az obláció bármikor megszüntethető, vagy az oblátus saját akaratából, vagy méltatlanság esetén rendi döntés alapján. 

Mielőtt a ciszterci apátságok virágzásnak indultak volna, István apátúr és testvérei úgy rendelkeztek, hogy semmiképpen se alapítsanak egyetlen püspök egyházmegyéjében se apátságot, mielőtt a Cîteaux-i apátság és a többi belőle származó apátságok között létrejött, írásba foglalt és megerősített határozatot a püspök jóvá nem hagyja, meg nem erősíti, hogy a főpásztor és a szerzetesek között a súrlódást elkerüljék. Ebben az alapszabályzatban tehát az említett testvérek, hogy a kölcsönös békesség jövőbeli hajótörésének elejét vegyék, világosan megfogalmazták, szabályokba foglalták és utódaiknak örökül hagyták, hogy miféle egyezséggel, mi módon és legfőképpen milyen szeretettel kell a világ különböző részein testileg ugyan szétszórt szerzeteseiknek lelkileg széttéphetetlenül egybeforrniuk. Úgy döntöttek, hogy ezt az alapszabályzatot is Charta Caritatisnak, vagy a Szeretet Okmányának nevezik, minthogy ennek rendelkezése minden zokonvehető kényszerítést kiküszöböl, egyedül csak a lelkek javát tűzi ki célul mind az isteni, mind az emberi dolgokban.

SZÜLETÉSE ÉS FŐBB VONÁSAI

Minden hitelesen keresztény (= krisztusi) élet „fogantatik a Szentlélektől és születik Szűz Máriától.”  Így hitelesen istenemberi. A szerzetesélet is. Minden szerzetesélet. A ciszterci is!

A II. Vatikánumnak a szerzetesélet időszerű megújításáról szóló dekrétuma (Perfectae Caritatis) kifejezetten a keresztségből, a Krisztusban való újjászületésből származtatja a szerzetességet.. Minden szerzetességet. – A keresztségben, mint magban bennfoglaltatik minden rendű és rangú keresztény élet kibontkoztatása: a laikusi, a klerikusi és a monachális életé. Tehát az általános hívői, a papi és a szerzetesi életé. Minden megkeresztelt ember az Atya-Fiú-Szentlélek életében részesül, abba avatódik bele. De amíg a laikusban az Atya karaktere, a klerikusban a Fiú karaktere, a szerzetesben a Szentlélek karaktere külön sajátossággal is kiverődik. (Egyetlen személyben nemcsak egy, de kettő, sőt három karakter is lehetséges „különlegesen” kiemelt formában.)