Sor. ELEONORA: OBLÁTA A VILÁGBAN

2561-muzeumok-ejszakaja-zirc.jpgMi az obláció? 

Az obláció nem szerzetesi fogadalom, hanem Isten és a közösség előtt kinyilvánított szent elhatározás. A világi hívőknek ez a Rendhez tartozó közössége nem szerzetesi fogadalommal, hanem Isten és a közösség előtt kinyilvánított szent elhatározással vállalnak lelkiségi kapcsolódást a ciszterciekhez. Rövid jelöltidő után, „beöltözéssel” a ciszterci ruhát jelképező kis skapuláré (tiszta fehér) átadásával kezdődik el az egyéves próbaidő, a noviciátus. A beöltözéskor minden jelölt rendi védőszentet kap. A próbaév végén, ha a jelölt méltónak bizonyul, leteheti az oblációt az apát vagy annak megbízottja kezébe. Ettől kezdve a Rend lelki közösségének tagja, és a Rend kegyelmi kincseinek részese. (Ennek jeléül fehér-fekete skapulárét kap.) 

Az oblátus (ill. obláta) - a szerzetesi fogadalom példájára - hármas elkötelezettség vállalásával dicsőíti Istent:

1. életének állandó tökéletesítésével;

2. állapotbeli tisztaságával;

3. példaadó állhatatosságával. Az obláció bármikor megszüntethető, vagy az oblátus saját akaratából, vagy méltatlanság esetén rendi döntés alapján. 

Az eszményi ciszterci lelkiség főbb vonásai: 

  1. Égre nyíló lélek. A völgyeket szereti, ahonnét csak az égre nyílik kilátás. Házait és templomait a mennybe fölvett Istenanya tiszteletére szenteli.
  2. Zsolozsmázó szív. A „pusztában (földi életében) mindennapi lelki kenyere a zsolozsmázás, amit lehet, és ahogy lehet - énekelve.
  3. Keresetlen egyszerűség. Számára minden csak az Istennel való találkozás jele és eszköze.
  4. Igaz emberség. Jézus Krisztusban Istent imádja, de az embert csodálja.
  5. Meleg családiasság. A Rend alapokmánya a Charta Caritatis, a Szeretet Okmánya. Senki sem sziget, nincsenek elszigetelt monostorok, de elszigetelt rendtagok sem.
  6. Szentbernátos egyházhűség. Szent Bernátot a lábánál meghúzódó kutyával szokták ábrázolni: kutyahűséggel őrzi és védelmezi Krisztus egyházának minden kincsét.
  7. A gyökeres konverzió - Isten felé fordulás - optimizmusa. Mindent és mindenkit érdemes és lehetséges jobbá, többé tenni. Ezért ajánlja fel szolgálatát készséggel a kultusz és a kultúra minden területén - hogy szebb legyen a világ és boldogabb az ember!
  8. Felelősség minden embertestvérünkért.

Egyetlen mondatban kifejezve a ciszterciek sajátos törkvését egyik alapító atyánktól Harding Szent Istvántól idézzük:

Una caritate, una Regula similibusque vivamus moribus”,

vagyis „Éljünk egyazon szeretetben(Szentlélekben), egyazon Regula szerint és hasonló életvitelben” 

Kik tartoznak az oblációba? 

A világi életben megmaradó Krisztus-hívők - akár házassági kötelékben, akár egyedülállók - akik a Szentlélek indítására megismerték és megszerették a szentbernátos ciszterci életeszményt:

Lángolj és világíts, hogy szebb legyen a világ és boldogabb az ember! 

Ezek a lelkes Krisztus-hívők az obláció, vagyis a felajánlás szertartása révén az 1098-ban létrejött Ciszterci Közösség egy meghatározott monostorához - Magyarországon a Zirci Apátsághoz - kapcsolódnak. Legfőbb elöljárójuk az apát, ő jelöli ki az egyes konventeknek, lelki családoknak a ciszterci lelkivezetőjét, spirituálisát. 

Előzmények, ,,minták 

A Nursiai Szent Benedek Reguláját követő ciszterciek kezdettől számos oblátusról tesznek említést: az alapötletet adó rendi intézmény, a konverzusokról (laikustestvérekről) már korán szó esik. Feljegyezték például, hogy Clairvaux-i Szent Bernát nagy csoporttal tért vissza Párizsból 1130-ban. Az ifjak egy része jelentkezett a Rendbe, míg mások ott maradtak világi segítőnek. 

A konverzusok, laikustestvérek segítettek a szerzeteseknek a ciszterci házak gazdasági feladatainak elvégzésében. A monachusok (szerzetesek) nem vonultak vissza a kétkezi munkától, és a laikustestvéreket, akik felajánlották szolgálatukat (oblatio!), szerzetesként kezelték. A jelölteket éppúgy, mint a monachusokat, egyévi noviciátusra vették fel, ennek leteltével fogadalmat tettek. Ezzel a szó teljes értelmében szerzetesek lettek, bár egyházjogi helyzetük, liturgikus funkcióik mások voltak. A társadalomban, a vallási és/vagy a gazdasági életben bekövetkezett változások kedvezőtlen hatással voltak erre az intézményre, és szükségképpen a monachusoknak a testvérek iránti magatartására is. A monachusok mind kevesebbet törődtek a gazdasággal, és egyre inkább a tudományok művelése, a könyvek, az igehirdetés és a misszionálás felé fordultak. A laikustestvér-hivatások száma csökkent, a gazdálkodás pedig teljesen rájuk épült, így közvetítő megoldásokat kellett találniuk. Ezek egyike volt, hogy a konverzusoknak anyagi előnyöket ígértek, ami őket gyakorlatilag szerzetesi jelleg nélküli világiakká tette. Megkísérelték, hogy kifejlesszék a familiárisok intézményét, ami közbenső állapotot jelentett a laikustestvér és a fizetett munkás között. Ezek a familiárisok, akiket donati vagy oblati néven is ismertek, rendszerint jámbor világiak voltak, világi ruhát viseltek, nem tettek fogadalmat, csak egyszerűen engedelmességet ígértek az apátnak, és a szerzetesek testvérként bántak velük. 

A 16. századi reformáció és az anglikán egyház kialakulása után a 18. század közepe felére a szerzetesek helyzete kétértelművé vált: még élvezték a hagyományszerető és mélyen vallásos tömegek támogatását, de ki voltak téve a ,,felvilágosodott,, emberek metsző kritikájának is, akik mindent a társadalmi hasznosság fényében vizsgáltak. Nem sokkal később a francia forradalom majdnem teljesen elpusztította Európa monasztikus intézményeit. 

,,Kevés történelmi jelenség meglepőbb, mint a monasztikus rendek önmagukat újjáteremtő ereje. Akármilyen volt is a katasztrófa természete vagy sűrűsége, a monachusok mindig megragadták az első alkalmat, hogy a semmiből elinduljanak, elkezdjék félbeszakított életüket egy új istenházában

- írja könyvében Lékai Lajos O.Cist. 

Ebben a korban szokásba jött, hogy az egyes szerzetesi közösségeket támogatókat a konvent tagjává fogadták, mint familiárisokat, oblátusokat. Ilyen módon lett a Ciszterci Rend oblátusa gróf Széchenyi István is. 

,,Felújítás a 20. században 

Az obláció alapjában véve az 1945 után kezdődött „újra” az egyházüldözés, a keresztény élet gáncsolása, majd a szerzetesrendek feloszlatása idején. Ennek következtében és ezen az alapon jött létre 1948-ban dr. Endrédi Vendel zirci apát és dr. Kalmár Ödön - a Szentimreváros plébánosa - kezdeményezése alapján a ,,Ciszterci Világi Rend” az obláció. Célkitűzése, hogy a világban élő, tökéletesebb keresztény életre törekvő hívők saját elhatározásukból az obláció - azaz felajánlás - szertartása által a Ciszterci Rend egy meghatározott monostorának, Magyarországon a Zirci Apátságnak a lelki közösségébe kerüljenek. 

Az obláció addig kötelez, amíg az oblátus/obláta hű marad felajánlási szándékához. Ez a lelki közösség több kisebb egységre tagozódik, idősek, fiatalok, nők, férfiak, házaspárok részére külön-külön. Az „újrakezdési” idők úgy hozták, hogy ezek a közösségek biztonsági okokból ,,nem ismerték egymást” bár világi vezetőik, akik az egyes közösségek élén álltak, kapcsolatban voltak egymással. Az 1940-es évek végefelé spirituálisként az egyes közösségek élén maga a plébános, továbbá az hivatalos oktatásból kiszorult, de még „megtűrt” ciszterci paptanárok álltak. Hivatalos összejövetel havonta egyszer volt egy meghatározott helyen, de sok közösség kéthetenként is találkozott. Ilyenkor együtt zsolozsmáztak, elmélkedtek, beszélgettek a keresztény életforma, a keresztény család megtartásának, a lelkiség terjesztésének lehetőségeiről, módjáról. A konventek tagjai a nehéz időkben nemcsak maguk törekedtek erkölcseik állandó tökéletesítésére, hanem sok feladatot láttak el az általában megfigyelés alatt álló lelkipásztorok helyett, mint például kiscsoportos hitoktatás stb. 1948-ban, az egyházi iskolák államosítása után dr. Kalmár Ödön meghívta a szomszédos egyházi iskolák kongreganistáit is az oblációba. 

A szerzetesrendek feloszlatása után még inkább ,,földalatti mozgalomként kellett működnie az oblációnak. Sok kis közösség turistaegyesületbe lépett, és turistacsoportként járta a budai hegyeket és más magyarországi kirándulóhelyeket, hogy összejöveteleit és azon közös imádkozásait, elmélkedéseit, megbeszéléseit megtarthassa. Ez az életforma nagyon jó volt az apostolkodásra is. A turistáskodás igazolására sokszor meghívták az illető turistacsoportot fenntartó vállalattól jóindulatú, kereső embereket, akik azután lassanként közék olvadtak. A hitoktatás is, például kis tanulócsoportként, baráti körként, sportkörként működött; amíg lehetett. Így sem tarthatott sokáig az együttlét, besúgók is akadtak. A spirituálisokon kívül több világi vezetőt, aktívabb tagot is összeesküvés vádjával letartóztattak, börtönbe vetettek, vallattak, elítéltek. A kis csoportokat szétverték, és csak lélekben tudtak összetartozni. Tudomás szerint Budapesten egyetlen konvent élte végig az elnyomás esztendeit épségben, összetartva. Az oblátus-lelkület azonban tovább élt az obláció szétszóratása idején is. Az Úr szava erősítést jelentett: ,,Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak...,, (Jn 15,20). Tudtak egymásról, és ahol és ameddig lehetett, segítettek egymáson. Elkötelezettek maradtak, de hogy feleslegesen ne provokálják besúgóikat, csak itt-ott néhányan találkoztak, családi ünnepek ürügyén jöttek csak össze többen. Abban az időben nagy kurázsi volt hittanórát tartani, és hittanórára járni.  

A szétszóratás utáni újraéledés 

Amikor 1989-ben újra engedélyezték a szerzetesrendek létét és munkáját, a Szent Imre Plébániát is visszakapták gondozásra a ciszterci atyák. Plébánosnak Brückner Ákos Előd atyát jelölte ki az akkori zirci apát, dr. Kerekes Károly. Amint 1948-ban a zirci apát és a ciszterci plébános kezdeményezte a ciszterci obláció megalakítását, úgy 1989-ben is a zirci apát és a budai ciszterci plébános kezdte újjászervezni a Ciszterci Oblációt Budapesten. A szétszóratás évtizedei azonban elszoktatták a közösségi élettől a volt oblátusokat és oblátákat, a több tíz konvent helyett csupán kettő jött újonnan létre, kis részben régi, nagyobb részben új tagokból: a Szent Hedvig az egyedülálló nők, és a Szent Bernát szüleiről Tecelin és Aleth konventnek nevezett másik a házaspárok részére. Fiatalokból, fiatal házas hittan csoportként indult a 1996-ban a Csigaház. Ákos atya inspirálására ciszterci lelkiségű közösséggé váltak. A csoport nagy része 2009-ben ígéretet tett, megalakítván az Új Cikádor konventet. Tagjai a mostanra iskoláskorú gyermekeikkel nagycsaládos házaspárok. 

2011 óta a 21. századi Budai Ciszterci Szent Imre Plébániát Urr Zsolt Ipoly O.Cist. házfőnök plébános, Tölgyesi Csaba Alberik O.Cist. káplán, Szkaliczki Csaba Örs O.Cist.gimnáziumi spirtuális és Csécs Zoltán Dániel O.Cist. kápolna. igazgató szerzetes atyák látják el. Segítségükkel és segítésükre örömmel végezzük szolgálatunkat. 

A mozgalom tovább terjedt a ciszterciek által gondozott vidéki plébániákra is, így konventek vannak Zircen, Pécsett, Székesfehérváron  - ?? és Baján, Budapest vonzáskörzetében még Gödöllőn is??  (szerk.:  ez utóbbi kettő kérdéses) 

A Szent Hedvig, a Tecelin és Aleth valamint az Új Cikádor konventek igyekeznek hetente egyszer – pénteken az Esti Dicséret eléneklésével – együtt zsolozsmázni. A konventek az összejöveteleiket havonta egyszer tartják. Mindhárom konvent lelki vezetője Brückner Ákos Előd atya. Az összejövetel zsolozsmával kezdődik. Ez után a Szent Benedek Regulából, pápai levelekből vagy más lelki irodalomból olvasunk és elmélkedünk át részleteket. Megvitatjuk, mit jelent ezek tanítása, hogyan alkalmazzuk a mindennapi életben. A felvetődő napi világnézeti és gyakorlati kérdésekről, problémákról esik szó. Az összejövetel a Salve Regina eléneklésével fejeződik be. Ha egy-egy konvent-tagnak névnapja van az összejövetelt követő hónapban, természetesen kis családi ünnep keretében felköszöntjük, megünnepeljük, hiszen egy család vagyunk. Ilyen módon az egyedülállók sincsenek egyedül, s a házas konvent idősebb, megözvegyült tagjait is szerető család veszi körül továbbra is. 

Az oblációval természetesen együtt jár, hogy az obláták és oblátusok tehetségükhöz, lehetőségeikhez képest segítenek a plébániai teendőkben. Most nem a mezőgazdasági munkához vannak kevés számban a monachusok, hanem a lelkipásztori szolgálathoz, tehát amit tehetünk, tesszük. Ilyen feladatok lehetnek az irodai munka, a templomi virágdíszítés, adománybiztosítás. Ide tartozik havonként egyszer az egyházközségi hozzájárulás gyűjtése a templom előterében. Mióta civil is áldoztathat megfelelő felkészítés után, egyházi engedéllyel, vannak testvéreink, akik hétvégeken bejárnak a kórházakba, megkérdezik a betegeket, miben segíthetnek, ha gyónni, áldozni akarnak, szólnak az atyáknak. Ezt a szolgálatot nemcsak kórházban végzik, hanem lakáshoz, ágyhoz kötött időseket, betegeket otthon is ellátnak. Ez utóbbi azért is jó szolgálat, mert ilyenkor el lehet beszélgetni az egyedül élő idősekkel, betegekkel, akik így jobban köztünk érezhetik magukat. Van, aki jegyesoktatóként felkészíti a fiatal párokat a felelősségteljes keresztény házaséletre, családalapításra. Segítünk a keresztelésre való felkészítésben is, keresztelési asszisztenciával, keresztelés után a család meglátogatásával, lelki gondozásával, agapék készítésével tanácskozások, lelkigyakorlat alkalmával. A Baba-mama kör idősebb vezetője is obláta. A konventek annak módját keresik, hogyan építhetjük családunkat, társadalmunkat, egyházközségünket. Évente rendszeresen lelkigyakorlatozunk. 

A Ciszterci Rend 900 éves fennállását az ,,alapító monostorok meglátogatására irányuló zarándokutak megindításával ünnepelték: fizikai és anyagi tehetségünk szerint felkeresik a Rend magyarországi és európai gyökereit. Első út a forráshoz, Burgundiába vezetett, elzarándokoltak Szent Bernát szülőhelyére, meglátogatták Citeaux-t, Clairvaux-t. Zarándok utakat szerveznek: felkeresik a Rend magyarországi és európai gyökereit, keresve, hogyan fejezték ki építészetben a ciszterciekre jellemző átmeneti (késő román-koragót) stílustól kezdve a mai modern építészetig az alapító Apátok és Szent Bernát sugározta ciszterci szellemet. 

Igyekszünk minél jobban megismerni a ciszterci lelkiséget, és erősíteni az összetartozás érzését a Ciszterci renddel, különösen a Zirci apátsággal, és a Budai közösséggel.  

A budai konventek sok mindenben hasonlóak a többi – monasztikus rendhez tartozó – konventhez, és általában a világi szerzetességhez.  

  1. január 26-án a Ciszterci Rend alapító atyáinak ünnepén Dékány Árpád Sixtus főapáturunk felkérte Prof. Dr. Varga Zs. Anrdás oblátust, azaz Tamás testvérünket a PPKE JTK dékánját, alkotmánybírót az OBLÁCIÓ JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK frissítésére.

Irodalom: 

Dr. Kerekes Károly O.Cist: Ciszterci obláció. In: Lelkiségek – mozgalmak a magyarországi Katolikus Egyházban. Országos Lelkipásztori Intézet – Márton Áron Kiadó, Budapest, 1994;

Lékai Lajos O.Cist: Ciszterciek, eszmény és valóság. Szent István Társulat, Budapest, 1991;

Hervay F. Levente O.Cist, Legeza László, Szacsvay Péter: Ciszterciek. Mikes Kiadó, Budapest, 1997,

Lászlo Ágota: A ciszterci obláció Vigília 2005  

 

Farkasné Dobos Krisztina 

Eleonóra nővér 

Budai Szt. Hedvig konvent